Egy ősi város melynek létezése vitatott. Helye nem meghatározott. Archeologiai leleteink nincsenek, vagy nem bizonyítottan Sicambriából származnak. Régi metszetek és némely írásos nyom azonban ábrázolja, és említi. De, mi ez a város, amit a legtöbb történész cáfol, némely kutató állít, hogy megtalált és az összes kincsvadász elvakultan keres? Miért hívják később Budának? Hiszen tudjuk Buda hol van. Két népszerű teória látott napvilágot. Az első, hogy Sicambria szimplán az Óbudán megtalálható Aquincum régi neve. A másik, hogy állt, nem messze a mai Budától, de jóval annak megépülése előtt (feltehetőleg a Pilisben) egy frank törzs által létrehozott település. Ezt később birtokba vette Attila hun király (410 körül-453), majd Árpád fejedelem (845-907). Ez elsőre úgy hangzik, mint egy nagyon izgalmas, de légből kapott legenda. Akár El Dorado, Atlantisz, Camelot… vagy Trója. Csak hogy Tróját megtalálta Heinrich Schliemann 1873-ban. Pedig az akkori közhiedelem szerint a település szimplán Homérosz fantáziájából pattant ki. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a legendák többnyire valós alapokon nyugszanak. No, de mit keresett a Pilisben egy frank törzs? Hogyan talált rá Attila és szerezte meg Árpád fejedelem? Mi támasztja alá Sicambria létezését és miért nem tudunk róla többet, ha ennyi történelmi személyhez köthető? Ez az ősi település létezik, vagy kutatói légvárat építenek? Homályos és misztikus elveszett város és vára? Persze, hogy ráálltam!
Kezdjük az elején. Vizsgált mítoszunk szerint az Iliászban is leírt Trójai háború után, túlélők egy csoportja Pannónia területén telepedett le átmenetileg és épített várost, melyet Sicambriának neveztek el. Egyes vélekedés szerint, magukat sicambereknek hívták és innen kapta városuk a nevet. Egy másik állítás szerint a már ekkor frank törzs egy Szikan hegynek nevezett magaslaton emelte falait és innen kapta nevét. Ezt az elméletet a Tarih-i Üngürüsz is erősíti: “Ezt a paradicsomi vidéket ő azonnal megkedvelte, és megparancsolta, hogy a Szikan hegy tetejére egy hatalmas várat építsenek”. Hova tűnt ezután, a Sicambriát felépítő csoport? Továbbálltak a mai Franciaország területére mint a legtöbb frank törzs, vagy Attila igázta le, avagy olvasztotta be őket a hun birodalomba? A kérdés annál inkább jelentős, mivel Anonymus így írja le Attila bevonulását Sicambriába: “Attila … királyi székhelyet állított magának a Duna mellett a hévizek fölött: minden régi épületet, amit ott talált, megújítatott, és az egészet igen erős fallal vétette körül. Ezt magyar nyelven most Budavárnak mondják, a németek pedig Ecilburgnak hívják”. Érdekesség továbbá, hogy az Ecilburg elnevezés Attila városát jelenti (Ecil=Attila, Burg=város). És Buda? Tehát az Ős-Buda nem azonos a mai Óbuda helyével. Már persze, hogy ha az Aquincumos elméletet nem vesszük számításba. Tény, hogy Aquincum feltárásainál, eddig semmi Sicambriát igazoló lelet nem került elő és a metszetek sem a mai Óbuda területén ábrázolják Ős-Budát. Azonban az is elgondolkodtató, hogy a hun nép nomád, félnomád harcos birodalomként van számontartva. A nomád csoportokról, pedig tudjuk, hogy nem egy székhelyük volt, hanem folyamatosan változtatták életterüket. Vannak, akik ezzel cáfolják Attila Sicambriába való berendezkedését, mivel a hunok nem építettek kő épületeket. Azt azonban elfelejtjük, hogy a hun nép, nem egy egységes homogén társadalmat formált. Valamint azzal is számolni kell, hogy Attila mint hun vezér kellett, hogy rendelkezzen jól védett központtal. Mára azt is tudjuk, hogy birtokolt régi római kőépületeket. Így érdekes kérdést vet fel, hogy az általa birtokbavett Sicambriát kőből, vagy fából és egyéb lebomló anyagokból újíttatta meg. Esetleg a már meglévő kő épületeket a hun praktikumnak megfelelő módon alakíttatta ki… Már amennyiben mítoszunk valós és merünk támaszkodni Anonymus írására. Az azonban semmiképpen nem kizárható, hogy ha talált kő épületeket, azokat használta.
Ős-Buda metszete
Attila halálával a hun birodalom már nem tündökölt régi fényében. Árpád vezér bejövetelekor Sicambriát (ekkor már Etzelburgot) romokban találta meg (895-900?). Itt ismét Anonymus Gesta Hungarorum művére tudunk apellálni. Azt azonban ne felejtsük el, hogy nem MINDEN esetben pontos a gesta. Tehát az olvasottakat kezeljük fenntartással, ugyanakkor azt sem tudjuk megerősíteni, hogy az alábbi szöveg ne lenne hiteles!
“Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér, meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat – egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják – s méghozzá háború nélkül – Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan Attila király palotájában, egymás mellett ülve. Mind ott szóltak szépen összezengve a kobzok meg a sípok a regösök valamennyi énekével együtt.”
Tehát a szöveg szerint, konkrétan hadászati és identitástudati státuszszimbólumnak élték meg Árpádék, Attila városának megtalálását. A “fölötte csodálták mindazt a kőépületet” pedig egyértelművé teszi, hogy nem jurtákat és düledező fa házakat találtak, hanem pazar kőépületeket.
További érdekes eset és Attila városát igen jelentős helyszínként említik, mikor a harmadik keresztes hadjárat alkalmával VIII. Gergely pápa (1108-1187) meghirdette a harmadik keresztes hadjáratot Salaheddin (1137-1193) ellen Jeruzsálem visszafoglalására. Az angol, francia és német keresztes hadak, Magyarországon is áthaladtak és Esztergom alatt szálltak meg, mely akkor Magyarország fővárosa volt. III. Béla (1148-1196) vendégül látta, a harcba induló uralkodókat és főurakat, valamint adott a keresztes hadhoz kétezer magyar vitézt. Mindezek mellett az Esztergom alatt megszálló csapatok, lovagi tornákat tartottak, nagy evés-ivás mulatozás közepette, a magyar főurak ajándékokat osztogattak. Mai értelembe véve tartottak egy fesztivált a továbbvonulás előtt. Ebből az alkalomból esett meg az, hogy III. Béla, vadászatra ment a vendég főurakkal, majd megmutatta nekik Attila városát.
“Búcsúzás előtt, nagy vadászatot tartottak. A rőtvadakban gazdag Vértes közeli rengetegeit hajtották meg, le egészen Ó-Budáig. A bájos királykisasszony dunai hajókon elébük került, és Ó-Buda fölött, a hajdani római révnél szállott partra. Mire az urak ide megérkeztek, már Attila király palotáinak romjai közt, az Isten szabad ege alatt volt számukra megterítve. Ez a kedves meglepetés a fejedelmek nagy társaságát új kedvre hangolta. Minden szóbeszéd a határtalan magyar vendégszeretet dicséretéről áradozott. Majd egy düledék tetején megcsendült a dal is, a keresztesek egyik német énekmondójának, Rupertnek szép érces szava. Gyönyörű régi dalban beszélte el, hogy e romok helyén állott egykor Etzelburg, Attila király várpalotája.“
A szövegben feltételezhetjük, hogy az Ó-Buda kifejezést itt arra érti a szöveg, amit mi Ős-Budaként emlegetünk, hogy ne keverjük össze a ma Óbudának hívott területtel. Egyes feltételezések szerint, Sicambria nem csak tárgyi és rom emlékeket rejthet, hanem Attila és Árpád sírhelyét is, aminek következtében kincsvadászok kutatják a területeket.
Ezen írások alapján kezdett érdekelni Sicambria, avagy Ős-Buda létezése. Több területet találtam, melyek feltételezik a település és vára helyét. Első utam, az Üröm településtől nem messze fekvő magaslat volt, melyet bejárva több romhelyre utaló objektumot és emberi kéz munkáját találtam, amik önmagában természetesen nem bizonyítják Sicambria létezését, vagy az ezen a helyen való fellelését. Az bizonyos, hogy ezen a magaslaton valami volt. Furcsa mélyedések és dombok találhatók a tetején, aljában és oldalában rengeteg faragott kő, talán omladék. Hirtelen szakadékba nyíló területek és teraszos szerkezetek fedezhetők fel, melyek valamikori védelmi funkcióra utalnak. Található továbbá egy barlang, mely egyértelműen nem természetes képződmény.
A mesterséges barlang falában, található egy bevésés, mely kísértetiesen emlékeztet régi oltárok kialakításához. Mindazonáltal, az is elképzelhető, hogy szimplán a járatot készítő munkások vésték, hogy odategyék a gyertyájukat.
Kör alakú rom, de ha nem rom, attól még kör alakú! 🙂
Más feltételezett Sicambria romjait rejtő helyekre és erre a rejtélyes témára visszatérek!
Folytatása következik…
Civilizációk Pszichológiája 
Hozzászólás